Epilepsy is one of the most common chronic neurological disease in childhood. Patients with epilepsy - even with so-called benign epilepsy - need medication for years. During this time, children go through a very big change, not only gaining weight and height, but also changing hormonal and metabolic processes. Maturation processes in different brain areas also take place at different rates depending on age. All of these should be considered when preparing a therapeutic plan. In everyday practice after the diagnosis of epilepsy, the applied drug is most often selected based on the shape and type of seizure. However, a number of other factors need to be considered when designing a therapeutic strategy: 1. efficacy (form of epilepsy, type of seizure), 2. age, gender, 3. pharmacological properties of the drug, 4. adverse drug reaction profile, 5. lifestyle (community), figure (skinny, corpulent, obese), 6. other comorbidities (nutrition, behavioral and learning problems, circulatory disorders, kidney or liver disease), 7. expected interactions with other drugs already used, 8. genetics, 9. other aspects (drug registration and prescription rules). The purpose of this article is to help to decide which antiepileptic drugs are expected to have the least side effects in a particular child with different comorbidities and which medications should be avoided if possible.
Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógy-szeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek nagyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terápiás stratégia kialakításakor azonban számtalan egyéb tényezőt is figyelembe kell venni: 1. hatékonyság (epilepszia-formakör, rohamtípus), 2. életkor, nem, 3. a gyógyszer farmakológiai tulajdonságai, 4. az adott gyógyszer mellékhatásprofilja, 5. életforma, alkat (kövér, sovány, gyermekközösség), 6. egyéb társbetegségek (etethetőség, viselkedési és tanulási probléma, keringési zavar, vese- vagy májbetegség) 7. a már alkalmazott egyéb gyógyszerekkel várható interakciók, 8. genetika, 9. egyéb szempontok (törzskönyvi szabályok, felírási szokások). A közlemény annak eldöntésében szeretne segítséget nyújtani, hogy a különböző társbetegségek esetén egy adott gyermeknél mely antiepileptikumoktól várható a legkevesebb mellékhatás, és mely készítményeket kellene lehetőség szerint kerülni.
Keywords: ADHD; antiepileptic drugs; autistic spectrum; behavior effect; diabetes; epilepsy; obesity; sleep architecture; sleep problem; weight loss.